Számtalanszor hallunk a mai (magyar) oktatási rendszer problémáiról. Nagyobbik fiam még csak 2 hónapja kezdte az 1. osztályt, tehát ebben a kérdésben az optimista álláspontot képviselem: remélem, hogy a negatív kritikák túlzók.
Egy valami azonban rögtön az első naptól egyértelmű: az oktatási intézmények nagy része szinte semmit sem változott az elmúlt 20-30 évben.
Milyen egy korszerű iskola? Hogyan lehet egy régi iskolaépület kötött, merev térstruktúráját lazítani a XXI. századi igényeknek megfelelően?
A 6–18 éves korosztály – a lakosság több mint 10%-a –, idejének több mint egyharmadát az iskolákban tölti. Ennek következtében az iskolákban felértékelődött a tanórán kívüli, járulékos tanulás szerepe. Nem mai gondolat, hogy a gyerekek nem csak sajátosan sokszínű nevelési módszereket, de ugyanennyire változatos tanulási környezetet is igényel(né)nek.
Az új építésű iskolák tervezésekor a merev (tantermek és folyosók) térszervezés helyett sokkal differenciáltabb, sokszínűbb térstruktúrát alkalmaznak az építészek. Ennek célja, hogy az ingergazdag környezet egy pozitív iskolai klímát eredményezzen.
Az iskolaépületek fejlődéséről, a XXI. századi iskolatervezési módszerekről Tánczos Tibor DLA-értekézését ajánlom. Innen letölthető.
Számomra azonban izgalmasabb kérdés, hogy a meglévő iskolaépületek esetében – hazai viszonyok között reális mértékű fejlesztéssel- hogyan hozható létre sokszínűbb oktatási és nevelési környezet? Szeretném hangsúlyozni, nem alternatív iskolákról van szó, hanem hagyományos állami intézményekről, melyekben a tanítás a tantermekben zajló frontális oktatáson alapszik.
Tantermek
Építészetileg a tanterem az iskolán belül állandó egységként kezelhető. Egy felújítás alkalmával pl. lecserélhetjük a nyílászárókat korszerűbbekre, de elhelyezkedésük, tájolásuk nem változtatható, ahogyan a termek mérete, aránya sem…stb. Ezért a tantermek nem építészetileg, hanem belsőépítészetileg fejleszthetők. Ennek fontosságát szerencsére sokan felismerték, az osztályfőnökök és osztályközösségek lelkesen dekorálják termeiket.
Az ún. környezeti participáció – a környezet alakításában való részvétel– ráadásul segít megkedveltetni a gyerekekkel az iskolát és egyben tudatos környezethasználatra neveli őket.
Bővebben erről Dúll Andrea: Edukációs helyszínek környezetpszichológiája című tanulmányban lehet olvasni.
Aula és közösségi terek
Míg a tantermek az osztály „privát” terei, az iskola aulája, étkezője, tornaterme… az egész iskola – és esetleg tágabb környezete- közösségi életének színtere. Amit egy városon belül a főtér képvisel, azt testesíti meg az iskolában az aula: nemcsak a szociális élet színtere (szünetekben és események, ünnepek alkalmával), hanem fontos tájékozódási pont is.
Az aula az iskolába történő megérkezés helye is. És szerintem ez egy fontos momentum az iskolatervezés kapcsán! Dúll Andrea fent idézett tanulmányában is említi az iskoláig vezető út, „az iskolába utazás élményének” fontosságát, mely -a tágabb makrokörnyezet megismerésével- a környezeti tanulás része.
A tantermekig vezető út azonban nem ér véget az aulában, hiszen az a folyosókon keresztül folytatódik.
Folyosó, mint tanulási út
A folyosók szerepéről így ír a „Kívül-belül jó iskola – Tanító terek” című tanulmány, melyet a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet készített:
A közlekedőtereknek többfunkciósnak kell lenniük: Az emberek arra használják, hogy a különböző helyiségek közt mozogjanak. Itt találkoznak egymással, általában a folyosó az épület leggyakrabban használt része. Itt alakul ki az épületről az első benyomás, az épület éltető elemei, ahol a rendeltetés és küllem elsőbbséget kell, hogy élvezzen.
Sajnos a folyosók a legtöbb esetben csak közlekedésre szolgálnak.
Ennek oka elsősorban, hogy nem tartozik a reprezentációs közösségi terek közé, de nem is az osztályterem része. Egy „senki földje”, szükséges rossz.
(Történtek kísérletek folyosók nélküli iskolák építésére is.)
Másodsorban pusztán funkcionális kialakításának köszönhető: hideg, könnyen tisztítható burkolatok; éppen elégséges megvilágítás; hosszú, monoton terek; gyakran egységes (unalmas) dekorációval (pl. tablók hosszú sora, pár faliújság…)
Mivel a közlekedőterek viszonylag nagy alapterületet foglalnak el az iskolákban, és már rendelkezésre állnak, ezért szerintem reális megkísérelni ezeknek a tereknek az újrafogalmazását egy esetleges felújítás kapcsán. Ráadásul pont a tér jellege, a mozgás során kialakuló élmény adja azt a pluszt, amire a statikus osztálytermek nem képesek.
Építészeti eszközök, téri események nemcsak terelik az embert, hanem felfedezésre csábítják. És pont ettől válhat egy közlekedő új téri minőséggé az oktatási intézményen belül: a folyosói mozgás helyenkénti lassításával, teresedésekkel, irányváltásokkal egyedi tanulási környezetek alakulhatnak ki.
Az így létrejövő helyszínek az ún. informális tanulási környezetek, ahol nem egy felnőtt iránymutatása alapján történik az információk befogadása, hanem a gyerekek önállóan vagy kisebb-nagyobb csoportokban szerzik meg a számukra szükséges tudást. (Aktív tanulás)
Legfontosabb jellemzőjük, hogy a míg egy osztályteremben minimális a zavaró ingerek hatása, addig egy informális nevelési környezetet egymással versengő ingerekkel árasztanak el és a tanuló maga döntheti el, meddig és milyen mélységig foglalkozik egy adott dologgal. Gondoljunk pl. egy múzeumra vagy állatkertre.
Milyen építészeti eszközökkel válhat egy folyosó tanulást segítő térré?
Első lépésként fontos a folyosón lelassítani a közlekedést.
Erre egy bevált módszer a padlóburkolat egyhangúságának a megtörése. Az egyszerű mintázat a mozgás során könnyen befogadható és a gyerekek egyből a saját szabályaik szerint szeretnének rajtuk végigmenni. A “Don’t walk in the hallway” projektről itt látható videó.
Lehetőségünk van befolyásolni, hogy a gyerekek merre menjenek a folyosókon. Batár Attila írja Láthatatlan építészet című könyvében:
Az építészet nemcsak akadályok felállításával terel, hanem csábítással is él. Leggyakrabban a kettő kombinációjával éri el a hatását. A tér felfedezésére, a folyamat elindítására az impulzust gyakran a látvány adja, vagy a látvány reménye, lehetősége. … Milyen értékes a rejtés, milyen “hasznos” a kinetikai erőfeszítés, amikor keresgélni, járni kell ahhoz, hogy lássunk.“
Lehet ez egy falfestés, mely a folyosó két végéből mást mutat,
vagy amelyiknek 1 határozott nézőpontja van,
vagy esetleg egy 3D-s kép, ami hol látszik, hol eltűnik. (tervező: Rai Pinto Studio és Llongueras Clotet Architects)
Kialakíthatunk komplett közlekedési hálózatot is:
A lényeg, hogy a gyermekek eljussanak az iskolán belül azokra a helyekre, ahol kialakíthatóak a feltételek az információk átadására és befogadására.
A cél tehát nem a teljes folyosó megtöltése információkkal, csupán a tanulás és információszerzés helyszíneinek létrehozása. Ezt sokféleképpen megtehetjük akár egy szűk folyosón is:
A teresedéseket, fordulókat használhatjuk a menetközben felvillantott egy-egy téma mélyebb megismertetésére, mint például ebben a francia iskolában (tervező: Matali Crasset).
Ha elég helyünk van, egy kis könyvtár is elfér, mint ebben a tokiói irodában. (tervező: Suppose Design Office)
Végül fontos, hogy a folyosó a társas érintkezés színtere is. Amennyiben lehetséges ülőhelyek elhelyezése a folyosón, célszerű sokoldalúan használható bútorokat használni. A tantermek egyen bútorai helyett itt lehetőség van egyedi, “épített táj”-jellegű bútorokat alkalmazni. Itt a gyerekre van bízva a használat módja, ahogy pl. a Wilcox and Trandafirescu tervezőpáros által tervezett repülőszőnyeg esetében is.
A kreatív használatot segítik elő az Erika Mann Általános Iskola folyosóinak mozgatható-alakítható bútorai is. (tervező: Die Baupiloten Architektur)
Ha nincs hely épített bútorok elhelyezésére, használhatunk könnyen mozgatható puffokat, melyeket akkor vesznek elő a tanulók, ha használni szeretnék.
Véleményem szerint a folyosók „tanulási útként” való megfogalmazása megalapozza a diákokban az önálló, élethosszig tartó tanulás szemléletének kialakulását. Otthonos és ingergazdag épített környezet kialakításával a gyermekek egyéni fejlődését segítjük elő.
Ha építkezne, vagy meglévő otthonát szeretné felújítani, Ön és családja számára valóban élhető otthont szeretne létrehozni, várom megkeresését!
A bejegyzésben hasnált képek linkjei:
nyitókép, doboz, osztályterem, iskolafolyosó
tanulást segítő terek 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07
mozgatható bútorok 01, 02, 03, 04
A bejegyzésekben felhasznált képek a Pinterest oldalamon is megtalálhatóak és követhetőek.
Kapcsolódó bejegyzések:
