Családi ház tervezése, családi ház Vác, háztervezés
Bizonyára mindenki találkozott már a „slow movements”, azaz a lassú mozgalom valamelyik irányzatával. A mozgalom kirobbantója, a Slow Food („Lassú Étel”, Róma 1986) a gyorséttermekkel szemben a helyi, tradicionális módon elkészített ételeket, étkezést támogatta.
"A lassú élet mozgalmat egy nagyon egyszerű és józan eszme vezérli, még pedig az, hogy több örömöt lelünk az életben, ha lelassulunk."
Külföldről másfél évtized után hazaköltöző fiatal házaspár a meglévő családi házát szeretné bővíteni. A hozzáépítés során az L alakú épület új bejárattal, nappalival, családi összejövetelekre alkalmas hatalmas étkezővel és a tetőtérben egy tágas dolgozószobával egészül ki. Mi kell egy álom megvalósulásához? Természetesen egy terv.
A századfordulós, kb. 130 m2 alapterületű, részben alápincézett villa épület Vác kertvárosi részén, a régi Deákvár egyik utcájában található. Az épület felújításának tervezésénél elsődleges szempontok az egészséges és kellemes lakókörnyezet létrehozása, a gazdaságos üzemeltetés biztosítása és a környezettudatosság nem csak az épület, hanem a benne élők életmódjával kapcsolatban is.
Egy családi ház tervezése során mindig kiemelten fontos az utcai homlokzat megtervezése. Az épület az utcai homlokzat segítségével lép kapcsolatba a környezetével. Sok mindent elárul a tulajdonosról (és a tervezőről), hogyan fogalmazzák meg a ház 'arcát'. Látni és látszani, vagy épp ellenkezőleg, elzárkózni, elfordulni szeretnének? Mi történik a mai modern családi házak utcafrontján?
Már írtam a félig-szeparált terek jelentőségéről a családi házak esetében. A problémát a másik oldalról is vizsgálhatjuk: nem csak az a kérdés, hogyan tudunk részben leválasztani egy teresedést a nagy, nyitott közösségi térből, hanem az is, hogyan tudunk részben összekapcsolni több különálló helyiséget egymással úgy, hogy az önálló egységek funkciója megmaradjon, mégis egy egységes, mai modern tér jöjjön létre.
Egy épület tervezése a tervezési program kidolgozásával kezdődik, melynek kulcsfontosságú része a lakószobák számának és méretének meghatározása. Többgyerekes (vagy több gyermeket tervező) családokkal beszélgetve hamar felmerül a kérdés: saját vagy közös szobába kerüljenek a gyerekek?
Az idei Construma központi témája a 'jövő otthona' volt. Ennek kapcsán (is) aktuális a kérdés: Milyenek lesznek az otthonok a jövőben? Egy épület építése és felújítása során mennyire kell előre gondolkodni?
Kisgyerekes anyukaként imádom a gyerekeknek szánt tereket tanulmányozni: legyen az egy fiatal család otthona, egy óvodai, iskolai tanterem, egy gyerekorvosi rendelő várója vagy egy üzletben kialakított játszósarok. Vajon valóban hatni tudunk egy kisgyermek lelkiállapotára, kreativitására, fizikai fejlődésére a térrel, mely körülveszi?
Hogyan tehetjük élhetőbbé otthonunkat? A zónás alaprajzú otthonok problémáira (bővebben erről itt olvashatsz) a megoldást a félig szeparált terek elhelyezése jelenti. Az irodaházak példáját vizsgálva, az egyterű irodatér és a különálló tárgyalók mellett megjelenik egy harmadik minőségű tér is: a félig szeparált tereké.
A mai családi házak általában „zónás alaprajzi” elrendezésűek. Ez azt jelenti, hogy a fő helyiségeket 2 csoportba osztjuk: A közösségi zónához a nappali tartózkodás terei tartoznak. A konyha-étkező-nappali helyiségcsoport lehetőleg egy összefüggő térben kap helyet, hogy minél nagyvonalúbb, tágasabb tér keletkezzen. A privát szférát az éjszakai tartózkodás terei alkotják. A hálószobákhoz a mai igényeknek megfelelően saját fürdő és gardrób tartozik.