Lassú otthon
- 2019-10-31
Itt van az ősz, ideje lassítani.
Gyakorlatban ehhez nagyszerűen megfelel egy könyv elolvasása. Például Petrik Adrien építész szerintem szuper nem-építész könyvei (Asszony és háza, A másik kert és A hideg szóda élvezete), melyben számos természetes „lassítóról” olvashatunk.
De nézzük az elméletet:
Bizonyára mindenki találkozott már a „slow movements”, azaz a lassú mozgalom valamelyik irányzatával. A mozgalom kirobbantója, a Slow Food („Lassú Étel”, Róma 1986) a gyorséttermekkel szemben a helyi, tradicionális módon elkészített ételeket, étkezést támogatta.
“A lassú élet mozgalmat egy nagyon egyszerű és józan eszme vezérli, még pedig az, hogy több örömöt lelünk az életben, ha lelassulunk.” forrás
Ezután sorra jelentek meg a lassúságot, mint pozitív jelzőt zászlajukra tűző irányzatok: Slow Life (lassú élet), Slow Exercise (lassú testedzés), Slow Gardening (lassú kertészkedés), Slow Money (lassú pénz), Slow Fashion (lassú divat), Slow Travel (lassú utazás), Slow School (lassú iskola), stb.
Városi léptékben is megjelent a lassúság: mára több száz város érdemelte ki a Slow City címet világszerte (Magyarországon például Hódmezővásárhely.) A mozgalom nem egyenesen arányos a város lelassulásával, a kifejezés az élhetőséget takarja.
És természetesen van Slow Design is.
“A slow design olyan felelős és tudatos tervezői gyakorlat, amely a tárgyak teljes életciklusával számolva a design hosszú távú hatásaira koncentrál, hisz a fenntartható fejlődésben, a regionalizmusban, a kulturális sokszínűségben, a lokális értékekben és az egyediségben.” forrás
Miért fontos ez?
A lassú élet mozgalom létrejötte jelzi az ütemváltás, minőségi élet iránti igényt, amely a természet közelsége – sok egyéb tényező mellett -, az idő fogalmának és jelenlegi életszemléletünk átértelmezése, a lakókörnyezet, a településszerkezet emberbarát átalakítása és befelé fordulás révén juthatunk el.
Dúll Andrea
A fenti mozgalmak közös célja az átgondoltabb fogyasztásra való ösztönzés, a magasabb életminőség, tartalmasabb és nyugodtabb élet lehetőségének megteremtése.
Építészként kiemelten fontos egy család életterének megtervezésekor az a fajta tervezői magatartás, mely tiszteletben tartja a szűkös erőforrásokat, és harmóniára törekszik a környezettel.
Milyen ezek alapján egy lassú otthon, azaz Slow Home?
Véleményem szerint a lassú, vagy nevezzük élhető otthonok alapvető jellemzője, hogy intenzív kapcsolatra törekednek közvetlen természetes környezetükkel. Ez határozza meg az épület optimális elhelyezkedését, tájolását, méretét és befolyásolja alaprajzi elrendezését is. Az élettér nem ér véget a ház falánál, a határok elmosódnak a kint és a bent között.
A lassú otthonok az egész telek területét használják, hasznosítják. A külső és belső tér határainak elmosódásával létrejött többféle términőség a lakók kényelmét szolgálja, pihenésüket elősegíti, ezáltal minden korosztály számára élhető környezetet biztosít.
Az ausztrál építésziroda, Andrew Maynard Architects egy meglévő családi ház bővítésekor a kertet vitte be a házba.
A telek hátsó részben lévő stúdió úgy különül el a ház többi részétől, hogy tömegében mégis egységes marad a bővítés.
A nappali+konyha+étkező térsora után szinte észrevétlen a határvonal a kint és bent között.
Egy másik lehetséges módszer, hogy egy nagyobb kert helyett több kisebb zöldfelületet alakítunk ki. Az így létrejövő kisebb udvarok saját karaktert kaphatnak, attól függően, a ház melyik helyiségének külső meghosszabbításai. Erre példa Aileen Sage Architects ausztráliai családi háza, ahol 6 db, méretében és jellegében teljesen különböző kertet hoztak létre.
A közösségi terek közvetlenül kapcsolódnak egy központi kerthez:
Az étkező+konyha saját fűszernövényes kertet is kapott.
Az emeleten lévő szülői háló és tetőkert kapcsolata:
Kika Camasmie brazil építész egy családi ház bővítését a kert végében található melléképület felújításával, és a két épület könnyűszerkezetes összekötésével oldotta meg.
A melléképületben egy “gourmet” konyha kapott helyet, mely a baráti összejövetelek legfontosabb helyszíne lett.
A melléképület és a kert itt is teljesen összeolvad. Az átmenetet a fedett-nyitott pergola biztosítja.
A ház átalakítása helyett tulajdonképpen a kert átalakításával vált igazán élhetővé és különlegessé ez az otthon.
A lassú otthonok titka szerintem a kert optimális méretének megtalálásában keresendő.
Ha túl nagy a kapcsolódó terület, a külső tér nem tud a belső részévé válni a léptékváltás miatt. Ha viszont a kertből leválasztunk egy kisebb részt, azt könnyebb “szobaként” kezelni és használni. Kasper Bonna Lundgaard norvég építész által tervezett családi ház erre tökéletes példa. A család számára szükséges helyiségeket 4 külön épületben helyezték el.
A déli oldalon egy télikertet alakítottak ki. A télikert 2 oldalról üvegfalakkal határolt, ezáltal elválasztja a belső udvart a telek többi részétől, de meghagyja a vizuális kapcsolatot is vele.
A jó arányú belső udvar így szervesen kapcsolódik a belső térhez, annak folytatásaként működik.
Nem is beszélve arról, mi illene a “Slow Living” életfelfogáshoz jobban, mint a kertészkedés. (vagy a főzés és baráti összejövetelek, mint azt az előző épület esetében láttuk.)
A fenti épületeken keresztül azt szerettem volna bemutatni, mennyire fontos szerepe van a külső és belső átmeneti tereknek egy családi ház esetében.
A ház és kert viszonyát egy új ház építése során célszerű a tervezési folyamat legelején meghatározni és már a tervezési programban erre kitérni.
Ha építkezne, vagy meglévő otthonát szeretné felújítani, Ön és családja számára valóban élhető otthont szeretne létrehozni, várom megkeresését!
A bejegyzésekben felhasznált képek a Pinterest oldalamon is megtalálhatóak és követhetőek.
Kapcsolódó bejegyzések: