Váci lakosként mindig nagy öröm, ha Vácra tervezhetek házat. Építtetőim viszonylag határozott elképzeléssel érkeztek hozzám: egy egyszerű, könnyen megépíthető és alacsony energiaigényű, téglalap alakú, földszintes házat képzeltek el, melynek alaprajzi elrendezése logikus, átlátható és maximálisan alkalmazkodik életvitelükhöz: szeretik a vízi sportokat, így óriási garázsra van szükség, ahol a csónak, a kenuk és egyéb sportfelszerelések elhelyezhetők. (Ezért jó Vácon élni!)
Emellett szeretnek kertészkedni, és egy barátságos, ha lehetséges, mediterrán stílusú otthonban éreznék jól magukat.
Telekválasztás jelentősége
A következő családi ház bemutatásához érdemes a településképi rendeleteket és azon belül is az építési övezetekre vonatkozó előírásokat és azok jelentését alaposabban megvizsgálni.
Előnyös, ha az építtető már a telek megvásárlása előtt felkeres egy építészt a lehetőségek és korlátozások tisztázása érdekében. (Érthető azonban, hogy szinte kivétel nélkül akkor fordul valaki építészhez, ha már van telke, és valamennyire az előírásokról is tájékozódott.)
Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni egy épület megtervezéséhez?
Az országos és uniós építési jogszabályokon túl 2 helyi önkormányzati rendeletet kell ismerni. A Helyi Építési Szabályzat (ún. HÉSZ) a telek beépítési paramétereit tisztázza. Ez tulajdonképpen a tervezendő épület vagy a meglévő épület bővítésének méretét határozza meg. Ezt általában minden építtető ismeri a telkére vonatkozóan. (szintterületi mutató, beépítettség terepszinten és terepszint alatt, épületmagasság, zöldfelület… stb.)
A másik fontos önkormányzati rendelet a Településképi rendelet (ún. TKR), mely az adott építési övezetek előírásait tartalmazza. Ez nagyon leegyszerűsítve azt szabályozza, hogy a tervezett épület hogyan nézzen ki: anyag- és színhasználatra ill. tömegformálásra és homlokzatkialakításra vonatkozóan tartalmaz megkötéseket.
És a dolog itt kezd érdekes lenni. A TKR-ek a tömegformálást jellemzően egy értékkel határozzák meg: a tetőhajlásszöggel. Sajnos a nem szakmabeliek számára ez mond a legkevesebbet, pedig ez az érték van a legnagyobb hatással egy épület megjelenésére – befolyásolja az épület méretét, traktusmélységét, épületmagasságát, anyaghasználatát, és főként stílusát.
A TKR értelmezéséhez a Településképi Arculati Kézikönyv (ún. TAK) nyújt némi segítséget, mely szintén letölthető bárki számára a települések honlapjáról. Azért írtam, hogy némi segítséget, mert összehasonlítva például a Váci Településképi Arculati Kézikönyvben a „modern kertvárosra” és a „klasszikus kertvárosra” vonatkozó fejezetet, nem derül ki egyértelműen, hová milyen épületeket lehet tervezni. Pedig a két övezetbe teljesen eltérő karakterű házak építhetőek.
(A TAK-ban általában a „Mai jó példák” című fejezet a végén, zanzásítva található és nem az egyes övezetekre külön. Így véleményem szerint nem sok haszna van, mert pont azt nem mutatja be, hogy az adott övezetben milyen stílusú házak épülhetnek. Általánosságban mutat jó házakat, de nem is mindig az adott településről, nem is kizárólag belföldi épületeket…)
Klasszikus kertvárosi családi ház
Előző bejegyzésemben már írtam a modern kertvárosi családi házakról.
A modern kertvárosi övezetekbe, amennyiben nincs tetőhajlásszög meghatározva, építhető hagyományos magastetős, modern minimalista lapostetős vagy akár mediterrán családi ház is.
A Vácra tervezett családi ház telke azonban „klasszikus kertvárosi” építési övezetben található. Mint már a bevezetőben említettem, az építési előírások közül a legmeghatározóbb a területre előírt 35-45°-os tetőhajlásszög (itt annyi könnyítéssel, hogy a tetőfelület legfeljebb 20%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható.)
A meredek tető miatt az épületet 3 traktusra osztottuk: a középen lévő bejárattól jobbra került a garázs, balra pedig a lakótér.
A középső rész pedig összekötő funkciót lát el: ide került az előszoba, a gépészeti helyiség és a tágas zuhanyzó.
A déli tájolás felé, az oldalkert irányába néznek a szobák ill. a nappali és konyha is.
A garázs az északi oldalra került.
Az alaprajz szerkesztése és logikus rendszere az épület tömegformájában is megjelenik.
Az előszobából egyből a tágas közösségi térbe érkezünk. A nappali részben szeparálva lett a konyhától és étkezőtől.
Az utcafrontra az étkező és a konyha került.
Természetes anyaghasználat
Egy épület minőségét a beépített anyagok minősége is jelentősen meghatározza. Természetes építőanyagokat alkalmaztunk pl. fa nyílászárók, kerámia cserépfedés és kisméretű tömör tégla falazat, melyek segítségével egy barátságos, szerethető otthont sikerült tervezni.
Tanulság
Összességében tehát nem valósulhattak meg maradéktalanul az eredeti elképzelések: formailag, stílusát tekintve nem építhetnek mediterrán házat megrendelőim. Helyette az előírásoknak megfelelő letisztult tömegformálás, a mai igényeket kielégítő térszervezés és az őszinte anyaghasználat egy környezetéhez illő, klasszikus kertvárosi épület építését eredményezte.
A településképi előírások egyértelműek, ezek jelentését és jelentőségét fontos ismerni már a telek vásárlása előtt.
Ha építkezne, vagy meglévő otthonát szeretné felújítani, Ön és családja számára valóban élhető otthont szeretne létrehozni, várom megkeresését!
A bejegyzésekben felhasznált képek a Pinterest oldalamon is megtalálhatóak és követhetőek.
