2018 januárjában keresett meg egy fiatal házaspár, hogy Diósdon vásárolt telkükre családi házat tervezzek számukra.
A telek hossztengelye keleti-nyugati tájolású, enyhén lejt a hátsókert felé, melyben egy kis patak folyik.
Hol legyen a bejárat?
A földszintes, oldalhatáron álló családi házak esetében – pláne a keskeny telkeken állók esetében- mindig a legnagyobb dilemma, hova kerüljön a bejárat? Ha a déli oldalra teszem a bejáratot, értékes helyet vesztek az ideális tájolású homlokzaton és előfordulhat, hogy a szobák számában, méretében vagy egyéb fontos funkció esetében kell kompromisszumot kötnöm.
Ellenben, ha az északi oldalra kerül a bejárat, kialakulhat egy hosszú hátsó folyosó, melyre még ablakot sem mindig tudok tenni.
Ennél a háznál a déli homlokzat közepébe került a bejárat, mely egyben a közösségi és a privát zóna határát ill. átmenetét is jelenti.
Alaprajzi elrendezés
A tervezett épület alaprajzi kialakítása a mai igényeknek megfelelő, zónás elrendezésű. Írtam már az oldalon a zónás alaprajzok előnyeiről és hátrányairól is. Ebben az esetben az alaprajz különlegességét a konyha elhelyezkedése adja: az anyuka a gyereknevelés mellett gasztroblogot ír, ezért a sütés-főzés és ennek helyszíne, a konyha, központi szerepet tölt be a család életében.
Milyen egy gasztroblogger anyuka konyhája?
A konyha a kamrával együtt egy közel kocka alakú kubusban kapott helyet, mely már a házba belépve láthatóvá válik. Az intenzív konyhai tevékenység miatt fontos, hogy a konyha kellőképpen elkülönüljön a közösségi – nappali és étkező – terétől. Ugyanakkor az anyuka ne legyen elszeparálva a családi élettől a sütés-főzés idejére sem.
Ezért félig nyitott-félig zárt konyhát terveztünk: a konyha nem csak az étkezővel, hanem a szobák előtti folyosóval is közvetlen vizuális kapcsolatban van. (Az épületen belüli belső ablakok amúgy is a szívem csücskei, itt mutatok is pár példát). Az északi tájolást ellensúlyozandó, a konyhából két irányban is kilátunk a házból, ezzel is csökkentve a bezártság érzését és vizuálisan összekapcsoljuk a konyhát a kerttel.
Közösségi tér zongorával
Véleményem szerint egy nappali akkor működik igazán jól, ha a különböző funkciók kellő teret kapnak. Ebben a házban a nappali és az étkező között egy zongora került elhelyezésre. A közösségi téren belüli differenciálódást az étkező és zongora feletti födémáttörés teszi lehetővé.
A 3 funkció úgy alkot egy teret, hogy mindegyik résznek külön karaktere van. (A broken-plan alaprajzi szerkesztésről itt írtam.)
Szoba, de mennyi?
A privát szféra a bejárat tengelyétől keletre található. A házaspárnak jelenleg 2 kisgyermeke van, de egy harmadikat is terveznek. A beépítettség nem tette lehetővé három teljes méretű gyerekszoba elhelyezését, ezért azt javasoltam megrendelőimnek, hogy egy 16 m2-es tágas, kényelmes szobát alakítsunk ki két 8-9 m2-es félszoba helyett. Két, azonos nemű kisgyermek 10 éves koráig biztosan örül a közös szobának, később pedig esetleg megoldható a teljes vagy részleges szétválasztás.
A szobák déli tájolása miatt kialakult hosszú folyosó zártságát a folyosó végén lévő üvegfal és a beépített szekrények oldják.
Tömegformálás, anyaghasználat
Az épület Diósd jelenleg még beépítetlen utcájában épül fel. A kialakulatlan lakókörnyezet miatt nagy felelősség egy új épület tervezése, mert a szomszédos épületeknek mind tömegükben, mind anyaghasználatukban a meglévő házakhoz (jelenesetben ehhez a házhoz) kell alkalmazkodniuk. Az épület ezért egyszerű tömegformálású, 25°-os hajlásszögű kontyolt nyeregtetővel. Homlokzatán vakolt és téglaburkolatos felületek váltakoznak, fedése mázas kerámia cserépfedés.
Déli homlokzat a hátsókert felől:
Nyugati homlokzat fedett terasszal:
A garázs az utcafronton, külön épületben kapott helyet, mellette egy pergolával fedett terasszal, mely esetenként kocsibeállóként funkcionál. A településképi rendeletek általában tartalmazzák, hogy amennyiben megoldható, a garázs a főépülettel egy tömegben helyezkedjen el (itt ez nem volt megoldható.)
Fontos az előkert
Véleményem szerint előnyös, hogy a garázs külön épületbe kerül, mert így a lakóépület előtt egy új téri minőség jött létre.
Általános problémám a mai családi házakkal, hogy nem nyitnak az utca felé – ez az elzárkózás hosszú távon egyik településnek sem érdeke (ebben a bejegyzésben foglalkoztam az utcai homlokzatokkal). Ebben az esetben az előkert (az utca és a lakóépület távolsága) a szokásos 5 méter helyett 13 méter, keleti tájolással. Lehetőség nyílt a szükséges kocsibeállók és kukatároló mellett egyéb funkcióknak is helyet találni. A háztartási helyiségen keresztül van a háznak egy második bejárata – ráadásul az utcáról takarva. Emellett kialakulhatott egy kis kert – a régi előkertek mintájára, melyek ma már eltűnőben vannak és helyüket murvás kocsibeállók veszik át.
Reményeim szerint a lakók a teleknek ezt a részét is kihasználják majd. Ezekben a nagyon forró nyári hónapokban egészen biztosan jól fog jönni egy keleti tájolású terasz.
Gépészet
Az épület padló- és mennyezetfűtését ill. mennyezethűtését levegő-víz hőszivattyú biztosítja, emellett hővisszanyerős szellőztetés is kiépítésre kerül. Az épület az ideális tájolásnak, az egyszerű tömegformálásnak, a vastag hőszigetelésnek, a déli és nyugati nyílászárók árnyékolásának és a korszerű gépészetnek köszönhetően teljesíti a közel nulla energiaigényű (2021. januárjától életbe lépő) energetikai követelményeket. Ezáltal egy hosszú távon élhető és értékálló épület épülhet fel.
Ha építkezne, vagy meglévő otthonát szeretné felújítani, Ön és családja számára valóban élhető otthont szeretne létrehozni, várom megkeresését!
A bejegyzésekben felhasznált képek a Pinterest oldalamon is megtalálhatóak és követhetőek.
Kapcsolódó bejegyzések:
