A középkorú házaspár nyugdíjas éveit egy csodálatos természeti környezetben felépített, egyszerű tömegformálású, optimális méretű és energiatakarékos családi házban képzeli el. Ennek az épületnek a megtervezéséhez kérték segítségemet.
családi ház
Családi ház tervezése, családi ház Vác, háztervezés
Lassú otthon
Bizonyára mindenki találkozott már a „slow movements”, azaz a lassú mozgalom valamelyik irányzatával. A mozgalom kirobbantója, a Slow Food („Lassú Étel”, Róma 1986) a gyorséttermekkel szemben a helyi, tradicionális módon elkészített ételeket, étkezést támogatta.
“A lassú élet mozgalmat egy nagyon egyszerű és józan eszme vezérli, még pedig az, hogy több örömöt lelünk az életben, ha lelassulunk.”
Milyen a jó utcai homlokzat?
Egy családi ház tervezése során mindig kiemelten fontos az utcai homlokzat megtervezése. Az épület az utcai homlokzat segítségével lép kapcsolatba a környezetével. Sok mindent elárul a tulajdonosról (és a tervezőről), hogyan fogalmazzák meg a ház ‘arcát’. Látni és látszani, vagy épp ellenkezőleg, elzárkózni, elfordulni szeretnének? Mi történik a mai modern családi házak utcafrontján?
Broken-plan, avagy az egyterűség vége
Már írtam a félig-szeparált terek jelentőségéről a családi házak esetében. A problémát a másik oldalról is vizsgálhatjuk: nem csak az a kérdés, hogyan tudunk részben leválasztani egy teresedést a nagy, nyitott közösségi térből, hanem az is, hogyan tudunk részben összekapcsolni több különálló helyiséget egymással úgy, hogy az önálló egységek funkciója megmaradjon, mégis egy egységes, mai modern tér jöjjön létre.
Gyerekszoba – együtt vagy külön?
Egy épület tervezése a tervezési program kidolgozásával kezdődik, melynek kulcsfontosságú része a lakószobák számának és méretének meghatározása. Többgyerekes (vagy több gyermeket tervező) családokkal beszélgetve hamar felmerül a kérdés: saját vagy közös szobába kerüljenek a gyerekek?
Jövő otthonai – aktív és/vagy passzív nappali
Az idei Construma központi témája a ‘jövő otthona’ volt. Ennek kapcsán (is) aktuális a kérdés: Milyenek lesznek az otthonok a jövőben? Egy épület építése és felújítása során mennyire kell előre gondolkodni?
Gyereknappali
Kisgyerekes anyukaként imádom a gyerekeknek szánt tereket tanulmányozni: legyen az egy fiatal család otthona, egy óvodai, iskolai tanterem, egy gyerekorvosi rendelő várója vagy egy üzletben kialakított játszósarok. Vajon valóban hatni tudunk egy kisgyermek lelkiállapotára, kreativitására, fizikai fejlődésére a térrel, mely körülveszi?
Zónás alaprajz 2. – félig szeparált terek
Hogyan tehetjük élhetőbbé otthonunkat? A zónás alaprajzú otthonok problémáira (bővebben erről itt olvashatsz) a megoldást a félig szeparált terek elhelyezése jelenti. Az irodaházak példáját vizsgálva, az egyterű irodatér és a különálló tárgyalók mellett megjelenik egy harmadik minőségű tér is: a félig szeparált tereké.
Zónás alaprajz 1. – előnyök és hátrányok
A mai családi házak általában „zónás alaprajzi” elrendezésűek. Ez azt jelenti, hogy a fő helyiségeket 2 csoportba osztjuk: A közösségi zónához a nappali tartózkodás terei tartoznak. A konyha-étkező-nappali helyiségcsoport lehetőleg egy összefüggő térben kap helyet, hogy minél nagyvonalúbb, tágasabb tér keletkezzen. A privát szférát az éjszakai tartózkodás terei alkotják. A hálószobákhoz a mai igényeknek megfelelően saját fürdő és gardrób tartozik.